HTML

microstockphoto

Alternatíva a fotók és illusztrációk végeérhetetlen vadászata helyett: megfizethető áron a legjobb minőségű képek top fotósoktól. Webes bélyegképektől óriásplakátig igények szerint minden. Aprópénzért ugyanolyan minőségű képek, mint amit a CNN, vagy a legjelentősebb deisgn cégek projektekben használnak.

Avagy: ki akarod próbálni fotós képességeidet élesben? Itt vannak az információk hol és hogyan!

Ajánlott site-ok: View My Portfolio Royalty Free Images

Utolsó kommentek

Címkék

123rf (1) adó (3) ado (1) adozas (1) adózás (3) agency (1) ar (1) bevezető (1) bezárás (1) bigstockphoto (1) bsp (1) center (1) collection (1) demand (1) dream (1) dreamstime (2) egyezmény (1) eladás (2) elofizetes (1) fotó (2) foto (1) fotolia (4) free (1) garancia (2) getty (6) haap (1) hamya (1) hu (1) images (2) ingyenes (1) irs (3) ismertető (1) istock (3) istockphoto (8) itin (2) jiu (1) jui (1) jupiterimages (3) képek (2) kredit (1) licensz (1) microstock (6) od (1) on (1) partner (2) photo (4) photo.com (1) photos (1) photos.com (2) photoxpress (1) premiere (1) premium (1) program (1) reszesedes (1) review (1) rf (1) royalty (1) shutterstock (4) stock (2) stockexpert (1) stockxpert (3) stokcxchange (1) subscription (4) sxc (2) sxp (3) tax (4) treaty (2) trend (1) ügynökség (1) unlimited (1) usa (1) vég (1) vétel (2) vetta (1) w8 (1) w8ben (2) w8 ben (2) w 7 (1) w 8ben (1) xchng (1) Címkefelhő

Linkblog

Minőség fotó piac

2011.01.20. 14:08 GO!photo

Lejtőn le, kontribútorok fejével előre

A mai napon a fotolia is előrukkolt tervével, mellyel istockphoto nyomaba szegődik. A fotolia levél megalkotői nem erőlködtek sokat, egyszerűen a marketing-költségek növekedésére hivatkoztak. Arról is szó esett, hogy piacokat szereztek, de láthalag ez nem ellensúlyozta az előző költésgek emelkedését (ezt a krédést már nem elemzi a levél), így hasonló következtetésre jutott, mint az istockphoto. Alapvetően a kisebb kontribútorokon verik el a port, ami nyilván indokolt is amiatt, hogy az ilyen kontribűtorok fajlagos költsége általában nagyobb az ügynökség számára. A legfontosabb számok a részesedés tekintetében nem exkluzív kontribótorok számára így módosultak:

  • Base level: korábbi részesedés: 25% (?), jelenlegi 20%
  • Bronze level:korábbi részesedés: 28%, jelenlegi 23%
  • Silver level: korábbi részesedés 31%, jelenlegi 25%

Ebből nagyjából az a kép rajzolődik ki, hogy egységesen 20%-kal kisebb részesedést osztanak ki egy kép eladásából a kontribútoroknak.

Az istockphoto hasonló mérétkű vágása most január közepétől vált aktívvá, ott viszont nagyjából a besorolásnak megfelelően különböző mértékben voltak érintve  a kontribútorok: voltak aki, 25%-os crészesedés-csökkentést szenvedtek el, akik folyamatos, bár alacsony bevétetelt bár produkálnak, azok csak 20%-osat, míg az egzre nagyobb folyamatos bevétellel rendelkezők egyre kevesebbet, de veszteség nélkől jóformán egy kontribútor sem maradt.

Mi a teendő?

Láthatólag a verseny spirál a 'corporate greed'-del  karöltve egységes megoldásokat sugall az ügynökségeknek. A független ügynökségek viszont remélhetőleg többet őriznek meg a microstock kooperatíva-jellegű szellemiségéből, ezért érdemes őket támogatni.

Noha hosszú ideje hallgattam rőla, a StockXpert egykori alapítója, Hamza Péter éltal alapított stockfresh láthatólag a microstock eredeti gyökereihez nyúlt vissza ;s fair kompenzációt biztosít azoknak, akik képekkel hozzájárulnak az ügynökség sikeréhez. Noha az ügynökség új a feltett portfoliók láthatólag dolgoznak magukért és generálnak is eladásokat.

Így tehát, a lefolyó spirálja ellenében: hajrá független ügynökségek, hajrá stockfresh!

2 komment

2010.09.09. 22:44 GO!photo

Istockphoto - mi is a dörgés?

Szeptember 7-én, kedden este egy különleges levelet kaphattak az istockphoto kontribútorok. Szokatlan design, általában stock-osan kisimult és üde szokott lenni minden kommunikációja a cégnek. Most nem az volt, tömör levél és meglepően borzongató összhatással.

Kelly Thompson posztjához irányítottak minket 48 órája, s a negyvennyolc óra csak az istokphoto két dedikált topikjában több, mint 5000 hozzászólást generált, kevesebb, mint 40 másodpercenként egy.

Mi történt?

Az adminisztráció három prominense kiterített egy tervezetet az asztalra, amely alapjaiban bolygatja meg az istockphoto kompenzációs struktúráját (értsd: a kontribútorok fizetését). Természetesen mindezt az olajozott istock-kommunikációs gépezete úgy vezette elő, hogy noha sokk lesz áttérni egy merőben új rendszerre, de mindenki nagyon jól fog járni. A következő 2500 komment arról győzködte a bejelentőket, hogy ez a számolások alapján nem nagyon valószínű, hogy így lesz.

Mi volt eddig?

A legendás Bruce Livingstone által lefektetett (talán most már szintén legendás) modell szerint a kontribútorok részesedését az határozta meg, hogy az adott kontribútor istockos élete alatt mennyi licenszet adott el összesen. Valójában ez a felmenő rendszer csak az exkluzívan csak Istockra feltöltő kontribútorokra volt igaz, akik nem kötelezték el magukat, azok mindenkor maradtak a microstock sztenderd alapján igen alacsony 20%-os részesedésnél. A jó minőségű tartalmat produkáló fotósoknak/illusztrátoroknak persze így is megérte, mert cserébe a legjobb keresőmotort, a legjobb prerezentációt, és egy komoly marketinggépezetet kaptak, ami még így is jó megtérülést hozhatott. A felmenő rendszer persze azt hozza hosszútávon magával, hogy egyre többen kapnak nagyobb részesedést, a 25000 licensz eladása fölötti 40%-ot mára nem csak néhány creme de la creme kontribútor érte el, hanem hosszabbodott a sor szépen lassan.

Mi lett most hirtelenjében?

  • A legfontosabb, hogy a kontribútorok teljesítményét immáron nem a teljes istock-élettartam alapján mérik, hanem az elmúlt évi teljesítmény alapján.
  • A terv szerint a teljesítményt nem az eladott licenszek (letölltések) alapján, hanem a kontribútortól vásárolt tartalomra elköltött kreditek alpján mérik
  • Minden év elején meghatároznak begyűjtendő kredit-szinteket, s akki az adott évben teljesíti a szintet, a következőben a szitnek megfelelően kap részesedést. (a profil stats fülében megnézhető a heti rendszerességgel frissülő felhalmozott kredit) Ekképpen pl. a Vetta portfolióból eladott képek jobban számítanak a teljesítménybe, mint az XS méretben eladott mezítlábas képek.
  • Istockphoto bevezet egy új, 45%-os szintet, valahol 1.400.000 évi eladott kredit szintjén (ami ha egy bőkezű átlagos 15 kredites eladási szintet feltételezünk, akkor csaknem 100.000 licensz évente)
  • A Vetta kollekcióba jelölt képek utáni részesedést lecsökkentik 22-30%-os szintekre, miközben elvileg a képek alapára kompenzálná a kontribútorokat.
  • Az exkluzív kontribútorok eddig kaptak plusz 10% részesedést a kiterjesztett licenszek eladásából, ezt a privilégiumot felszámolják.
  • A vektor-fájlok és video-fájlok kreditjeit a fotóktól külön-külön kezelik és így a kontribútorok ezeket a krediteket függetlenül akkumulálják, továbbá ezekre a fájlokra más (magasabb) szinteket határoznak meg.
  • Bevezetnek egy "Agency Collection"-t mejbe szelektálva felvesznek Istock-os kontribútorokat, de ebbe Getty-s tartalom a meghatározó és ezt a gyűjteményt is integrálják az Istockphoto keresései közé (effektíve csökkentve ezzel a natív tartalom láthatóságát Getty tartalom előnyére).
  • Jah, és  a nem exkluzív kontribútoroknak is bevezetnek egy lápcsőzetes, teljesítmény alapú részeseési rendszert, s valahogy ezt úgy sikerült kisakkozni, hogy effektíve minden nem exkluzív kontribútor részesedése csökken. A nem exkluzívok érétkesítéseinek átlagos kreditéréke kb 60-70%-a az exkluzívokénak, így bőven 100.000 licensz értkes0tés esetén marad meg a 20%-os részesedés, egyébként egészn 15%-ig csökken. Csak hogy egyártelmű legyen: 20%-ről 15%-ra csökkentés 25%-os effektív részesedéscsökkentést jelent, 16%-ra menve 20%-os csökkenést jelent.

Kicsit bonyolultnak hangzik az átstruktúrálás, de valójában -- minden eddigi információ szerint -- nem az: mindenki egységesen hüppöghet zsebkendőjébe. Az ügynökség által a részesedés meghatározásához felállított szintek elég magasnak tűnnek, s noha a bronz sznitű kontribútorok nem szenvednek tőle, de minél csillogóbb jelű besorolás van az adott felhasználó mellett, annál nagyobb valószínűséggel szenved el veszteségeket. S mi tagadás, a bronz-fokozatúaknak is nehezebb lesz az élete, hiszen az előrejutás keservesebb, sőt az évenkénti szint-felülvizsgálat miatt kevésbé kiszámítható.

Igazságos volt eddig, igazságosabb lett mostantól?

Fenntarthatóság. Sok érv van, mindenféle irányban, de a legfontosabb érv az átalakítás mellett nem az igazságosság volt (a világbéke hirdetését is kevesen hirdetik mostanság a szépségkirálynők közül), hanem a fenntarthatóság. A hangoztatott érv az volt, hogy ha minden kontribútor folyamatosan magasabb fizetési sávba tolódik, akkor lemorzsolódik a cég profitja, ami nem állja meg a helyét abban a paradigmában, hogy a cég profitnak folyamatosan nőni kellene. A legfontosabb érv ez ellen persze az, hogy nem a fizetés növekszik folyamtoson, hanem a relatív részesedés, ami az eddigi 40%-os maximumnál is az eladások 60%-át hagyta az ügynökéségnél. Itt jön a következő ellenérv, hogy nehéy elképzlni azt, hogy ha a kreat0v tartalmat a beszállítók biztosítják, akkor a legsúlyosabban felülbecsólt 60%-os ügynökségi részesedés elegendő kell, hofy legyen a profit termeléséhez.

Sokanak fájó az, hogy a minden évben újra beállított szintek a részesedési mértékek számításához lebegő célt teremtenek, egy mindig mozgó kaput, melybe nehéz beletalálni, Ráadásul a szintek erősen tetszőlegesnek tűnnek, melyek leginkábbis azt szolgálják, hogy megállapítsák, hogy mely szintre hány kontribútort akarnak sorolni. Ráadásul az az  arány, hogy hova mennyi kontribútor kellene tartozzon szintén nem rögzített, igy ha az elvet megtartva jövőre ismét profitot kell emelni, akkor egészen egyszerűen csak a számokat kell változtatni. Az utolsó, elvi jellegű probléma az padig az, hogy a célt miszerint profitot mérpedig növelni szükséges, azt a cég úgy kívánja elárni, hogy egyszerűen csökkenti a beszállítói részesedést egyoldalúlag (s nem mondjuk egészséges módon piacot akarna bővíteni).

Élettartam-érdem. Van érv, mely szerint, nem az a tisztességes hozzáállás, hogy akik régóta ott állnak a pultnál azok kapjanak nagyobb részesedést, hanem akik aktívan hozzárálunak az aktuális profithoz. Egyrészről igaz, hogy az évenkénti értékelés felemelkedési lehetőséget biztosít a sikeres később kezdőknek. Másrészről viszont igaz az is, hogy azok ,akik régóta ott állnak a pultnál, azok akkor fektettek bele energiát, s adták lelkesedésüket, amikor még nem volt nyilvánvaló, hogy istock ekkora sikersztori lesz, magyarul a kockézatot és  a munka oroszlánrészét ők vállalták, ezért a hűség önmagában is érdem.

Kredit-alapú számítás. Ez a legkevésbé ellentmondásos tétel: a kontribútorok régöta felvetették már ezt a kérdést, és sokuk igénye teljesült ezzel. Az elv egyértelműen támogatja azokat, akik tisztes profitot termelnek a cégnek azzal, hogy magas minőségű tatalmat adnak, melyek a drágább kollekciókban tűnehetnek fel, valamint azokat, akik jobb minőségű felszerelésbe fektetnek be, s így extra méretekben tudnak képeket hozni.

Másodrendű kreditek. A vektoros tartalomra és videókra külön szinteket állapítottak meg a fotőkhoz képest. Érdekessg, hogy álalában nmagasabbak ezek, de mondjuk a vektor legfelső szintje a fotó legfelső szintje alatt van, ami erősíti azt a rossz érzést, hogy tetszőleges alakítódnak ezek, hogy legalább marketing tekintetében elviselhető legyen a rendszer. Nem pontosan réthető, hogy ha egy eladás az gyik ftartalom-típusná adott profitot termel a cégnek és a másik típusnál is, akkor miért különböztetjük meg a kreditek értékét. Egyszerű is lehetne ez: a kredit, az kredti, hisz ez volt az alapelv a változtatáskor.

Szalámizás. Az, hogy a vektorok, videók, és fotók kreditjeit függetlenül kezeli az ügynökség akkor, amikor megállapítják az adott kontribútor teljesítményét nehezen igazolható, hiszen ha többféle tartalmat is gyárt valaki, akkor egyből megnehezíti saját helyzetét, hiszen mindkét tartalmi formával teljesítenie kell a szinteket külön-külön.

15%. Ezt nehéz kommentálni. Noha ez a diszkusszióban nyilván kevesebb hangsúlyt kap, hiszen ez a ráta a nem-exkluzívokat érinti csupán, de nehéz ezt jó szóval illetni, hiszen ez egy nagyon kemény vágás a kontribútorok több, mint 50%-át kitevő nem-exkluzívoknak.

Mi lesz ennek a vége?

Istockphoto marketing-gépezete híres arról, hogy sokk-teszteket végez a kontribútorokon: először elhangzik egy kemény kijelentés, majd egy két nap múlva, amikor a kontribútorok összes érvüket elmondhatták már, előjön ismét a döntéshozó reprezentálója, s azt mondja, hogy halljuk szavatok, értjük, megértjük kérésetek, íme az új terv. Az üj terv csakugyan finomabb az eredetinél, noha kemény így is, de a kontribútorok felsóhajtanak, hogy végülis van fogadókészség az ész érvek előtt, és benyelik a megszorítást.

Most azonban nem ez történt. Egyrészt a kommentek hangvétele az elején inkább elkeseredett volt, mint harcos, majd amikor már a diamond kontibútorok is hangosan koronájukateldobását kezdték felemlegetni, akkor sokan kooperatívákat kezdtek emlegetni, mások teljes kivonulást, a leg elkeseredettbbek kontribútor szakszervezetet vizionáltak. S mindennek az eredménye? A második komunikáció, melytől mindenki enyhülést várt, egy megnyugtató szándékpot is csak mímelő bejelentés volt, mely leginkább arra kérte a kontrbűtorokat, hogy értésk meg az új szabályokat, de egy jó rakás alapvető kérdést meg sem próbált megválaszolni (pl a Vetta részesedés és a kiterjeszett licensz részesedés egyoldalú és meg nem indokolt csökkentését).

Azóta a cnet főoldalra jutott a sztori, ami egy kifejezetten rossz reklám, hiszen az amerikai piacon különösen lehet számítani arra, hogy a dizajnerek szolidárisak lesznek a tartalom szolgáltatóival (többen jelezték is az istock fórumon, hogy szolidaritást vállalnak). Elvileg a HQ fog visszajelezni még a nap folyamán, de a cnet által idézett Kelly Thompson nyilatkozat nem arról árulkodik, hogy volna hely egyezkedésnek.

4 komment

2010.02.13. 09:02 GO!photo

Nemsokára újra megkíséreljük a lehetetlent: Interjú Hamza Péterrel

Címkék: dream hu stockxpert getty jupiterimages sxc sxp stokcxchange hamya haap

Az üzleti életben nem osztanak érmeket, világkupapontokat, vagy olimpiai pontokat, mégis vannak teljesítmények, melyeknél érdemes elidőzni, hogy külön értékeljük azokat. Létrehozni egy vállalkozást, mely akár érzelmi kötődést is kialakít a klienseivel, mely a "szolgáltatás" eszméjét könnyedséggel testesíti meg (jó az eladónak és jó a vevőnek, ennyi), mely sokaknak hobbit megélhetéssé transzformál, ez mindenképpen egy ünnepelendő tevékenység. Még inkább így van ez, ha ez a vállalkozás a világ mezőnyében bizonyított, s (kvázi-)objektív szempontok alapján számolva a piac első öt szereplője közé verekedte magát

Hamza Péter a StockXpert és StockXchange guruja Pfaff Andrással és egy maroknyi önkéntes adminnal együtt indították útnak a StockXchange-et, melyből később kinőtt a StockXpert is. A riport apropója az, hogy a StockXpert több tízezer kontribútora az utolsó licenszt február 11-én adhatta el ezen az ügynökségen keresztül: működését Getty átcsoportosítja két másik csatornába; az egyedi kép licencek értékesítésével az Istockphoto foglalkozik, az előfizetéses rendszer pedig thinkstock-hoz kerül. A StockXpert története önmagában is kerek, de az viszont sorsszerű, hogy az utolsó licenszemet a Finish line című képemmel értékesítettem....

GO!P: Az SXP & SXC felépítése/felfuttatása egy viszonylag hosszú projekt, ha jól tudom, a te történeted is több, mint tíz évre terjed vissza. Amikor belekezdtél, milyen távlatú projektnek tekintetted? Mi volt a leghosszabb és legrövidebb jóslatod arra, hogy meddig tarthat?

Hamza Péter: Amikor az SXC-t indítottam, nem gondolkodtam ilyesmin, mindössze azért foglalkoztam vele, mert hasznosnak tartottam. Általában addig foglalkozok valamivel, ameddig kedvem van. Az SXC egyébként az Inertia nevű grafikusoknak és webdesignereknek szóló közösségi portálból nőtte ki magát, ami azóta már megszűnt, szintén azért, mert más dolgok kezdtek el érdekelni.

GO!P:  10 éves a projekt: felosztható időszakokra? ups/downs?

Hamza Péter: Számomra két nagy periódus létezik, a független kezdetek 2001 és 2005 között és a 2005-től 2009-ig tartó Jupiteres időszak. Igazából mindkét oldal töretlenül fejlődött és az SXP jelentős bevételt generált, de ez a kapcsolat mindkét fél legjobb szándéka ellenére sem hozott akkora sikert, mint vártuk. A többi már ismert: később a gazdasági válság végleg megpecsételte a Jupiterimages sorsát, jött a Getty, mi meg úgy döntöttünk, hogy ismét függetlenné válunk.

GO!P: Közösségi site-bol nőtt ki a StockXpert, kontributáltál-e képet SXP-re valaha?

Hamza Péter: Volt egy pár képem fent, de főleg tesztelési szempontból. Azért kerestem velük pár dollárt! :)

GO!P:  ...máshova? :)

Hamza Péter: Nem, soha. A Flickren van egyedül nagyobb galériám az SXC-SXP pároson kívül. (http://www.flickr.com/haap)

GO!P: Sokaknak eléggé meredek a stock fotózás tanulási görbéje: nehéz a technikai sztenderdhez alkalmazkodni, még nehezebb a piac igényeit kiismerni. Neked milyen volt? :)

Hamza Péter: Szerencsére ezt személyesen nem kellett megtapasztalnom, de ugyanezt látom "belülről" is. Az biztos, hogy nincs egyszerű dolga a fotósoknak. Nagyon magasak a technikai elvárások mindenhol, óriási verseny van, és nem könnyű eltalálni mire mozdulnak a vásárlók. A kulcsszavazásról ne is beszéljünk...

GO!P:  Számos projekttel a hátad mögött, adódik a kérdés: megjósolható-e egy ilyen projekt sikere és a siker mértéke? a környezet/történelmi pillanat predesztinálja-e azt, hogy bejöjjön?

Hamza Péter: Szerintem nagyon sok függ az aktuális körülményektől. Mindenképpen valamilyen hiánypótló termékkel kell előállni, de persze ehhez jó helyen kell lenni jó időben. A Pesti Estet azért hozta létre pár fiatal, mert nem tudtak honnan tájékozódni az aktuális programokról, az SXC azért jött létre, mert nem lehetett szerezni sehonnan olcsó vagy ingyenes stock fotókat, a microstock modell pedig - ha jól emlékszem - azért alakult ki, mert az először hasonlóan ingyenes Istocknál valamiből fizetni kellett a szerverköltségeket. :)

GO!P: Az SXP indulási körülményei jók voltak, mert volt egy stabil igény a vizuális megjelenítési iparból, mely piacot teremtett, s egy jó technológia  Technológia alatt nem csupán banálisan a digitális képalkotás kiugró fejlődésére utalok, hanem arra is, hogy voltak hozzá emberek, akik viszonylag jó színvonalon tudtak kezdetektől fogva tartalmat is szolgáltatni Létrejöhet hasonló konstelláció egy másik szegmensben, mint pl. a mozgókép területén? Itt mintha nem volnának meg a technológia emberi összetevői: nehéz elsajátítani, nehezebb kialakítani a fotóknál már jól kialakult toposzokat, s míg fotóknál akár csak az amphoto is kínál a lelkes hobbi fotósnak 5 tucat könyvet, melyekkel képezheti magát, videónál ez nem látszik ilyen határozottan...

Hamza Péter: A stock videózással szerintem az az alapvető gond, hogy korlátozottak a felhasználási lehetőségek. Ez persze biztosan változik majd a jövőben, mert egyre több videótartalom van a weben, de soha nem lesz rájuk akkora igény, mint fotókra és grafikákra.

GO!P:  Hány ember kell egy ilyen vállalkozáshoz? Nem adminisztratív értelemben, hanem sokkal inkább, hogy mekkora motor hajtja: egy ember, aki hisz benne? vagy ha a konstelláció olyan (annyira időszerű), akkor "0 emberrel" is befuthat? (értsd: ad abszurdum a jó idea kinövi magát anélkül is, hogy valaki teljesen odateszi magát)

Hamza Péter: Egy ember bőven elég, de abban azért nem hiszek, hogy semmit sem kell csinálni. A web gyorsan változik, hamar őskövületté válsz, ha nem újítasz.

GO!P: Az SXC a legnagyobb ingyenes kép-tartalom szolgáltató. Van különbség a két projekthez fűződő (érzelmi) kapcsolatod között?

Hamza Péter: A legtöbb startup azért hoz létre valamit, hogy utána eladja. Nekem sosem ez volt a célom, és nehéz és furcsa érzés megválni attól, amit létrehoztam. De talán már ideje volt váltani.

GO!P:  A microstock egy crowd-sourced (tömegek által hajtott) vállalkozás: sokan kellenek a mellvédre. Egy crowd-sourced projekt mennyiben más, mint egy öntunningolt projekt? Joint venture ez, melyben mindenki ugyanúgy rizikót vállal és elsősorban magáért felel, vagy külön a projekt gazdáját terheli még a közösségért érzett felelősség is?

Hamza Péter: Szerintem a projekt gazdája is felelős, és azok is, akik részt vesznek benne. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy mibe és kibe fekteti a bizalmát és az idejét, mert a sikert nem garantált. Gyakran indulnak új microstock szolgáltatások és sok közülük elég hamar megbukik. Azt hiszem olyan is volt, hogy megléptek a fotósok pénzével. Érdemes jól megnézni, hova tölti fel a képeit az ember.

GO!P:  Egy ilyen disztributált piacon/iparban a versenytársak mennyire ismerik egymást?  Az iparagon belül is érvényes a közösségi megközelítés?

Hamza Péter: Ha az ügynökségekre gondolsz, mindenki szemmel tartja a másikat, a beszállítók pedig saját közösségeket formálnak, lásd Microstockgroup.com. Lee Torrens Microstock Diaries (microstockdiaries.com) c. blogját is sokan olvassák.

GO!P: Voltak emlékezetes húzások, melyeket versenytársak csináltak, s emlékezetesek maradtak? (új szolgáltatások, vagy egy új piaci szegmens becserkészése)

Hamza Péter: Mindig vannak új ötletek, pl. előfizetések, stock videó, jogi garancia vagy akár új navigációs megoldások, és általában mindenki másolja a másikat. Az a vicces, amikor kitalálsz valamit, nem jön be, de mások is lemásolják. :)

GO!P:  Egy technikai kérdés: jelenleg a microstock piacon mi a nagyobb kihívás: a tartalom minőségének biztosítása, vagy az ipar igényeihez jobban igazodó értelmes keresők (releváns találatok) biztosítása? Egyik sem?

Hamza Péter: Mindkettőre vannak az évek során kitapasztalt és bevált módszereink. Talán az egyedüli komolyabb nehézség a kétértelmű keresőszavak kezelése, ilyet érthető okokból elég kevés ügynökségnél használnak. Elegáns, de macerás. Szerencsére megoldható máshogy.

GO!P: Sokszor az ipar attól profitábilis, hogy a technológiák transzportálhatóak iparágak között A microstocknak nincsen mégis szüksége speciális eszközökre? Mint pl. szemantikus keresés... (mely a kulcsszófelhőből témákat következtet s így mind a kulcsszavazásban mind a keresésben lévő hibával/zajjal szemben toleránsabb)

Hamza Péter: Mindig az a kérdés, hogy egy adott megoldás mekkora költségekkel jár, mennyi probléma van vele és mennyi hasznot hoz. Azok a megoldások jók, amelyek viszonylag alacsony ráfordítással jelentős javulást eredményeznek.

GO!P:  Az ügyfelek és kontributorok a szó szerint a világ minden sarkából csatlakoztak az SXP-hez: ez nem sarki fűszeres kaliberű üzlet: nem lehet mindenkinél rákérdezni, hogy jó volt-e tegnap este a pecorino a carbonárában.  Van-e jelentősége, hogy globálisan szolgáltat az ember, vagy ez nem egy faktor?

Hamza Péter: A világ különböző részein nagyon különböző stílusban kommunikálnak az emberek és lehetetlen mindenkinek a kedvében járni, de véleményem szerint törekedni kell a közvetlen, barátságos hangnemre és az őszinteségre, mert ezeket mindenhol értékelik. Ha hülyének próbálod nézni őket, azt már kevésbé. Attól én is a plafonra mászok.

GO!P: Olyan vállalkozást jobb-e csinálni, amelyik a világ első ötjében van, vagy az ügyfelek átlagos elégedettsége a fontos tényező?

Hamza Péter: Számomra az a fontos, hogy tisztességes legyen az üzlet. Lehet, hogy így nehezebb a dolgunk, de legalább elmondhatjuk magunkról, hogy mi nem rakjuk el a bevétel mondjuk 70%-át kvázi egy online felület biztosításáért cserébe.

GO!P: Az SXP egy sikersztori: felneveltetek a lánykát, s kiházasítottátok egy jó pillanatban. Sokak viszont nem kevés energiát fektettek abba, hogy microstock ügynökségeket gründoljanak és kiestek a játékból, még a legnagyobb ügynökségek által támogatottak között is akad ilyen. Végleg bezárult  a microstock szegmens az újak előtt? Lehet potenciálja új ötleteknek ezen a területen? A jelen struktúrában tényleg négy nagyragadozó le tudja fedni a planétát, s nincs hely többnek?

Hamza Péter: Amikor a StockXpert indult, úgy gondoltam, hogy mi leszünk az utolsók, akik még beférnek erre a piacra, és akkor is csak azért, mert ott volt az SXC. Azóta megváltozott a véleményem, úgy gondolom vannak még kiaknázatlan lehetőségek. Nemsokára megkíséreljük a lehetetlent: pár héten belül új microstock oldalt indítunk!

GO!P: Akarjunk erről többet tudni most, vagy hatásszünet kell a művelet előtt? :)

Hamza Péter: Majd ha kikerül a végleges helyére, meg lesz végre neve, inkább akkor :)

GO!P: OK, nyitva tartjuk szemünket. Visszatérve a mennyiségekhez: és hány új kontributort bír el a hajó? A nagyobb ügynökségeknél tízezrek szolgáltatnak képeket és lassan 10 milliós képállomány lesz...

Hamza Péter: Nyilvánvalóan túlkínálat van a piacon, és úgy gondolom, hogy hosszabb távon csak azok lesznek képesek számottevő jövedelemre szert tenni, akik nagyon keményen és/vagy profi csapattal dolgoznak, az amatőrök pedig valószínűleg lemorzsolódnak. Már most is különböző "miniügynökségek" vezetik a letöltési listákat.

GO!P: "Szövetkezeti tagság" tehát a fenntartható modell fotósoknak?

Hamza Péter: Nem tudom mi a jó modell, de valahogy muszáj hatékonyan megoldani az adminisztrációt, fotózást, retusálást, kulcsszavazást stb. Ez négy külön szakma, ha valaki a legjobbak között akar lenni, egyedül nem megy.
 

Szólj hozzá!